Halad a szülésed? Nem?! Van kedved felturbózni egy jó kis burokrepesztéssel?
Nincs is ezzel semmi baj, addig, amíg Te, aki szülsz is belátod, hogy így lesz Nektek a legjobb, és nem csak a környezeted siettet. Szűk környezetemben ugyan az átlagnál több kismama mozog, mégsem ismerek köztük egyet sem, aki addig fagatta volna az orvosát, hogy most tényleg, miért kell már burkot repeszteni, amíg meg nem értette volna a valódi okokat.
A legtöbben meg sem kérdezik, vagy beletörődve elfogadják a homályos magyarázatot. Elnézést kérek most minden orvostól, aki képes érthetően két mondatban egy ilyet megfogalmazni, és meg is teszi kérés nélkül. A szüléstörténeteket olvasva az ilyen normális orvosok vannak kisebbségben. No de mindegy, azért van a szánk, hogy kérdezzünk.
Ezért látom nagy dolognak, hogy a szeptemberi Kismama magazinban (legközelebb már tényleg kérek pénzt tőlük, hogy ennyiszer reklámozom őket, vagy legalább az előfizetésemet meghosszabbíthatnák ingyen) feltették ezt a kérdést egy orvosnak. "Kérhetem-e, hogy nálam ne végezzenek burokrepesztést?" Tessék figyelni, mert a választott doki nem biztos, hogy hagy időt a hezitálásra:
IGEN!!!
Amit minden olvasó tud, aki ezt a blogot látogatja: a burokrepesztés a szülés gyorsítására való. Itt a lényeg, mire figyelj oda, ha ilyen helyzetbe kerülsz:
- Ha túl korán végzik, az "jelentősen növeli a császármetszés kockázatát".
- Ha visszautasítod, és nem elég hatékonyak a fájásaid, kifáradhat a méhed. (No, mondjuk erre rendes bábák tudnak bevált praktikákat, de nekem speciel a férjem segített: jó sokat csókolóztunk :-) Igen, kispapák, így is lehet segíteni!)
- "Ideális, ha a méhszáj 4-5 centire nyitva van", és a 3-4 perces fájások egyértelműen jelzik, hogy megindult a szülés.
Szerintem épp egy ilyen döntésnél múlhat sok minden azon, hogy hogyan éled meg a szülést: képes vagy befelé figyelni, és tudatában vagy annak, hogy kezd fáradni a tested, vagy csüngsz a környezeted minden szaván, és tőlük várod a megoldást a helyzetedre.
Úgy gondolom, a nők egy része a fájdalmak közepette - nem is csoda persze - hajlamos átadni a szülés felelősségét a körülötte állóknak. Ők persze csak találgatnak, mi mehet végbe a szülő nőben, és a burokrepesztéssel úgy érzik, kezükbe vehetik kicsit az események irányítását. Ezért nagyon valószínű, hogy akkor is burkot repesztenek, ha fizikailag még bírná az ember, de önbizalommal már nem. Utóbbi romokban heverése ugyanis látványos.
Úgyhogy az egyik legjobb módja a felkészülésnek, ha tonnaszám öntöd magadba a terhesség alatt a pozitív énképet építő olvasmányokat, filmeket, zenéket, stb.
Kinek mi válik be? Vannak ötletek?
Nekem például most az X Faktor videók jönnek be, nemcsak az, ami most fut a tévében (tévém amúgy sincs), hanem minden, amikor hétköznapi emberek csodát tettek a színpadon.
"Respect, just a little bit" minden nőnek, aki a körülményeket meghazudtolva megfordította a szülés menetét. Tegyél csodát a szülőszobában!